Aki minket fotózott: Vári Dénes |
Nehéz úgy beszélni munkásságunkról, hogy ne vigyünk bele egy kis magánéletet,
hiszen életünk szerves részét képezi a bőr szeretete. Sok iskolát jártunk, sok
mesterünk volt. Mégis akiknek a munkásságuk a legmeghatározóbb volt számunkra,
akiknek példáját követni akarjuk Gyifkó Gyula bácsi és Szakács Aliz. Ők azok,
akik emberként és mesterként is megállják a helyüket a nagyvilágban. Köszönjük
nekik bátorító szavaikat és pozitív hozzáállásukat irányunkban.
Én 1997-ben
találkoztam először a bőrrel, mint bőrdíszműves szakmunkás tanuló, Berényi
László bőrdíszműves műhelyében. Sikeres vizsgáim után igényét éreztem az
érettséginek majd a magasabb fokú bőr ismeretének. Így kerültem Békéscsabára, a
Kézműves Szakiskola padjaiba, ahol akkor már egy éve tanulta férjem a szakma
rejtelmeit. Az intézmény szervezésében elsajátítottuk a bőrműves és szíjgyártó
szakmákat illetve elvégeztük a Népi játék,- és kismesterség (bőrtárgykészítő)
szakoktatója mesterséget is.
Ennyi
tapasztalattal a hátunk mögött bátorságot éreztünk, hogy belevágjunk a
nagybetűs életbe, mint Bőrművesek. Visszajelzések és eredményeink alapján
érdemesnek tűnünk erre a nemes feladatra. Vásárlóinknak és időközben szerzett
barátainknak kívánjuk, hogy annyi örömet okozzon tárgyaink használata, mint
nekünk az elkészítése.
Tisztelettel:
Erika